Apró manufaktúra
Graztól pár kilométerre nyugatra, a hegyek árnyékában bújik meg a Trenner & Friedl műhelye, ahol a cég hangfalai születnek. Itt dolgozik már 1994 óta Peter Trenner és Andreas Friedl, türelemmel megalkotva a márka újabb és újabb hangdobozait. A Trenner & Friedl csak néhány típust gyárt, a nagy gyárakétól eltérő logika szerint. Nem sorozatokat készítenek, amelyekben van külön kicsi, nagy és nagyobb változat, hanem egy-egy modellt, amiket kifejezetten adott méretre, adott igényhez terveztek. Ugyanakkor ezek akár generációkon át is frissülhetnek. Tehát kevés hangfalat kínál a gyártó, de azok mögött rengeteg munka áll.
A Trenner & Friedl hangfalai a gyártó szándékai szerint egyszerre igazodnak a high end minőségi elvárásaihoz, a klasszikus hifi céltudatosságához és az európai vásárlók igényeihez. A lehető legközelebb akarnak vinni a zenéhez, de ők maguk nem akarnak szerepelni. Gyönyörűek, de túlzó, dizájn allűröktől mentesek. Környezettudatosak, és tartósak.
Közelebb a zenéhez
Ismerős célkitűzés, hiszen a legtöbb cég valami hasonló szlogent fűz bele saját filozófiájába. A kis gyártó hitelességét itt a termékpaletta igazolja. Vagyis az, hogy nem készítenek adott hangszórókészlettel kicsi és nagy hangfalakat. Nem széles kínálatra törekszik a kis csapat, hanem arra, hogy amit kiadnak a kezükből az a lehető legjobban kiaknázza felhasznált anyagok, alkatrészek adta, és persze a mérettel járó lehetőségeket. Jó példa erre, hogy nem akarják elhitetni a vásárlóval, hogy a kis állványos hangdoboz épp akkora mélytartományt ad, mint egy álló, mert ez úgysem lenne igaz. Viszont, amit kínálnak, az a lehető legaprólékosabban ki van dolgozva. Ezért tart egy-egy hangfal fejlesztése hosszú évekig és ezért dolgoznak rengeteget egy-egy már bevált modell újabb változatán.
Meseszép dobozok
Bár a tervező határozottan állítja, hogy ezek hangfalak és nem szobrok, a dobozok esztétikája megkérdőjelezhetetlen. Tény, hogy a márka termékei nincsenek krómmal, alumíniummal, üveggel és bőrrel felcicomázva, de a furnérozásuk gyönyörű. Persze ezt nem a Trenner & Friedl üzemében, hanem egy olyan osztrák manufaktúrában készítik, ahol egyebek között egyedi, ha úgy tetszik high end bútorokat gyártanak.
Fenntartható és tartós
A cég honlapján úgy emlegetik a fenntarthatóságot, mint mára kissé elcsépelt fogalmat. Ez Ausztriában talán igaz, de hazánkban úgy érzem, még bele sem kezdtünk igazán, különösen, ha a hangfalakról van szó. (Most ne arra gondoljon a Kedves Olvasó, hogy újrahasznosított flakonokból készül bármi is a dobozokban.) A Trenner & Friedl hangfalain nem használnak kihalófélben lévő, trópusi keményfából készült furnért. Inkább helybéli keményfa fajtákból dolgoznak, ami talán nem tűnik annyira exkluzívnak, de éppen olyan gyönyörű és fantasztikus minőségű. Ráadásul büszkén kijelenthetjük, hogy ezek a dobozok felelős erdészeti munkával kitermelt fából készülnek.
Szintén a fenntarthatóság és tartósság melletti elkötelezettség eredménye, hogy a cég hangszóróiban a ma oly széles körben használt gumi és hab membránszél helyett vászon felfüggesztést találunk. Sőt, a papír membránokat is hegedű lakkal impregnálják, hogy növeljék annak a merevségét. Ez persze varázslatosan hangzik, de igazából teljesen földhözragadt oka van ennek is. A hegedű lakk ugyanis nem válik olyan rideggé, mint az akril lakkok.
És a hang?
Nos, ez a legérdekesebb. Ugyanis erről egy szót sem hajlandók írni a gyártó honlapján. Csak azt írják, meg kell tapasztalni. Ezzel tulajdonképpen egyet is tudunk érteni. Az AV-Online szerkesztőségében mi nap, mint nap próbáljuk szavakba önteni a hallottakat, de mindig, minden érdeklődő olvasónak elmondjuk, hogy bizonyosság csak személyes meghallgatás útján nyerhető. A hangfalakat, az összes többi hifi komponenshez hasonlóan, kipróbálás alapján kell megvenni. Erre mostantól az Audio Centrum a megfelelő hely.
Andreas Friedl
Persze cikkünk apropója nem a márka bemutatása, hanem az a beszélgetés, amit az egyik alapítójával, Andreas Friedl úrral folytathattunk. Mint egy kis manufaktúra képviselője, természetesen elsőként arról beszélt egy kicsit, hogy miben is különböznek a nagy gyártóktól. Elmondása szerint a megpróbálnak arra koncentrálni, ami ma oly sok gyártónak már-már kicsusszan a kezei közül. Ez pedig a zenehallgatás élvezete. Merész kijelentés, de lássuk, mire gondolt! Igyekeznek a hangfalaikat úgy megalkotni, hogy azok ne tereljék el a figyelmet a zenéről, és ne akarják uralni a szobát. Szépek legyenek, de tudjanak illeszkedni, alkalmazkodni környezetükhöz, az otthonunkhoz.
A tervezésnél arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a hangdobozok a falhoz közel elhelyezve is jól szóljanak, ne kelljen őket előre húzni. Sőt, a dobozok lakkozása olyan minőségű, hogy akár egy cserepes virágot is rá tehetünk, nem lesz baja. Persze ezt Andreas is nevetve mondta, majd elkomolyodott, és megismételte, hogy valóban. Rá tehetjük a virágot és nem lesz semmi baja. (Szerkesztői kiegészítés: kérjük Kedves Olvasóinkat, ne tegyenek virágot az otthoni hangfalak tetejére!)
A gyártás és fejlesztés
Bár kis manufaktúráról, saját műhelyről és saját tervezésről beszélünk, természetesen nélkülözhetetlenek a külső beszállítók, partnerek. A Trenner & Friedl esetében, ez elsősorban olyan specialistákat jelent, akik szívesen kiszolgálnak aránylag kis tételben, a lehető legmagasabb minőségű alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Illetve akik szívesen együttműködnek a tervezéssel és prototípusok elkészítésével járó munkában. Ugyanis, amennyire az lehetséges, a Trenner & Friedl hangfalakba egyedileg, az adott típushoz tervezett alkatrészek kerülnek beépítésre.
Könnyű megérteni, hogy miért támaszkodik a kis manufaktúra más, helyi gyártók munkájára. Egyik előny a puszta közelségük. A másik, Andreas által emlegetett előny, hogy a helyben elköltött pénz közvetlenül az európai, osztrák, dán vagy éppen észak-olasz gazdaságot erősíti. Persze az sem mellékes, hogy a félhangosan említett beszállítók jellemzően sok-sok évtizede a szakmában vannak, így nem csak a gyártáshoz szükséges gépekkel és szerszámokkal, de komoly technikai háttérrel is rendelkeznek.
Ám a termékfejlesztés még így is éveket vehet igénybe. Jó példa erre az Osiris, ami egy éve került a piacra, ám első tervei már öt éve elkészültek. Az első kész prototípus pedig egy évvel később született meg és ezután, három éven át dolgoztak rajta. Igaz, nem is siettek. A Trenner & Friedl ugyanis nem éves tervekhez igazodik.
Osiris
A Trenner & Friedl legfrissebb terméke, a gyönyörű Osiris láthatólag nagy büszkeséggel tölti el Andreast. Érezni, hogy a fejlesztés évei alatt megszerette azt. Büszkén beszél a "pro audio minőségű" hangszórókról és keresztváltóról. Megemlíti a kettős koncentrikus hangszóró elrendezést és azt is, hogy a hangfal "szinte elpusztíthatatlan" ami elsőre furcsán hangzik egy high end termék kapcsán. Ekkor jöttek a részletek. Vagyis szóba került a nyomókamrás magassugárzó, ami sokkal nagyobb terhelést is elbír, mint amit a hétköznapi használat jelent. Szóba került, hogy már jó ideje mellőzi a cég a hab és gumi peremeket, és a legizgalmasabb, hogy konkrét számokat is kaptunk. Andreas szerint, ezek a hangfalak húsz év múlva és azon túl is, működni fognak. Akkor is, ha aránylag hangosan hallgatjuk őket.
Meg is kérdeztük ezek után, hogy állnak az erősítőkkel? Vannak-e ajánlásaik? Inkább csöves, vagy félvezetős elektronikát ajánlanak? Illetve, mennyire fontos maga az erő? A válasz a Ra nevű modell példáján keresztül érkezett, ami 95 dB-es érzékenyéggel dicsekedhet, így jól párosítható csöves erősítőkkel is. Már 20 watt is elég neki.
Hangfalak, zene és még mi?
Interjú így még nem alakult. Miközben javában tárgyaltuk az erősítő választás jelentőségét, illetve azt, hogy mennyire fontos, hogy egy hangfal jól illeszkedjen számos, akár nagyon különböző technológiájú elektronikához, egyszer csak szóba került a fotózás. Majd hosszan beszélgettünk még erről, az esztétikáról, arról, hogyan kapcsolódik az ember a képhez, annak tartalmához. Kiderült, hogy Andreas nem csak gyönyörű hangfalakat tervez, de fotósként is helytáll. Igen, Magyarország lassan 10 millió "profi fotós országa" mert már mindenki annak tekinti magát, amint vesz egy olcsó tükörreflexes gépet. Andreas viszont tényleg átlátja és érzi, mind az esztétikai, technikai és emocionális oldalát a képalkotásnak. Természetesen Ő készíti a cég termékfotóit, de egyebek között szenvedélyes fotósa a karóráknak is. Jobban belegondolva, talán ez is inspirálta a Duke finoman kidolgozott, de határozott, mechanikus hatású részleteit. A tudatosan megmutatott csavarokat, a reflexnyílás matt fekete kopoltyúit, a magassugárzó kristály diffúzorát.
A beszélgetés végére már sejtettük, hogy Andreas nem a szokásos üzletember, vagy mérnök, hanem már művész. Olyasvalaki, aki képes elmélyülni az alkotás folyamatában. A Trenner & Friedl pedig nem a szokásos, high end gyártó, ahol a termék egyfajta "mérnöki műalkotás" hanem az a fajta műhely, ahol a hangfal megalkotása maga a művészet. Nem annyira technológiai cég, mint a nagyok.
Talán a tavaszi szünetben, talán később, de biztos, hogy legközelebb ha Graznak csak a közelében vezet az utunk, teszünk egy kitérőt. Addig is, biztosan beülünk egy demóra a hazai forgalmazóhoz. Rászánjuk az időt, mert nagyon érdekel minket, hogy mit is nyújt egy kicsit elmélyültebb hallgatás alatt a Pharoah vagy az Osiris.
